Végbélsipoly

Megszabadulni a végbélsipolytól egyet jelent az életminőség visszanyerésével. A kényelmes mozgással, a gátlásoktól és a tünetektől való szorongás megszűnésével.

A végbélsipoly hatékonyan és véglegesen csak nagy türelemmel és szakértelemmel gyógyítható. A legnagyobb esélye a sikeres gyógyításra az első sebésznek van. A későbbi beavatkozások már heges területeket, bonyolultabb lefutású sipolyokat találnak.

A sikertelenség két legfőbb oka a túlzott óvatosság és a túlzott agresszivitás. Az első esetben a sipoly jó eséllyel ki fog újulni, míg az utóbbinál gyakran alakul ki széklettartási zavar.

A végbélsipoly az életet nem veszélyeztető betegség, ugyanakkor tartós fennállása a záróizom fokozatos sérülését okozza, szeptikus állapotot tart fenn, újabb sipolyok, tályogok alakulhatnak ki, állandó váladékozással, a szövődmények potenciális lehetőségével az életminőség jelentős romlását eredményezik. Megoldásuk ugyanakkor nagy szakértelmet, türelmet, gondosságot igényel, mert a megoldásként alkalmazott műtétek az életminőség további romlását, legrosszabb esetben teljes inkontinenciát eredményezhetnek.

Mi a végbélsipoly oka?

A végbélsipoly a végbél üregéből kiinduló járat, amely gyulladás miatt alakul ki és gennyes váladékozással jár. A sipoly egyébként szerveket és testüregeket összekötő kóros elváltozás.
Kialakulásának oka a bélfal izomrétegei között elhelyezkedő mirigyek gyulladása. A gyulladás okozta genny távozni igyekszik, utat tör magának a végbél melletti szövetekben és a bőrfelszín felé akar kiürülni. A végbélnyílás mellett fájdalmas csomóként jelenik meg tályog formájában.

Melyek a végbélsipoly tünetei?

A betegség általában tályog formájában kezdődik, mely duzzanattal, fájdalommal, bőrpírral, lázzal jár. A beteg váladékozást tapasztalhat a végbélből, üléskor tompa nyomást érez. Később a tályog kifakadhat, vagy sebészeti feltárás során nyitják meg. Ezután a fájdalom megszűnik, de gennyes, véres váladék ürül folyamatosan vagy szakaszosan a sipolyból. Nem mindig könnyű megkülönböztetni a Crohn betegség, verejtékmirigy gyulladás, pilonidalis sinus okozta sipolytól.

Diagnózis

Megkülönböztetünk nyálkahártya alatti, izom közötti, záróizmon keresztül vezető, magas, izom feletti, ill. izmokon kívüli sipolyokat.
Az esetek nagy részében a sipoly lefutása ambuláns körülmények között feltérképezhető. Fontos az óvatos kutaszolás (szondázás), az ujjal történő finom tapintás.

Fájdalom, elágazó, magas, bonyolult sipoly esetén a vizsgálatot altatásban kell végezni. A sipolyjáratba folyadékot, pl. felhabzó hidrogénperoxidot vagy festéket fecskendezve beazonosítjuk az elsődleges belső nyílást vagy az összeköttetést oldalágakkal.

A sipoly vizsgálható még röntgen módszerekkel, pl. kontrasztanyag befecskendezése után készített felvétellel. Ez a módszer kitűnően kirajzolja a sipoly elágazásait, de a záróizomhoz való viszonya így nem tisztázható.

Olcsó, gyors és megbízható megoldás az üregen belüli ultrahang vizsgálat, melyet ambulancián a képzett sebész is elvégezhet. A technika pontosan leírja a sipoly lefutását, elágazásait, tályog jelenlétét és az izmokhoz való viszonyt.

Gyulladásos bélbetegség kizárása érdekében minden esetben célszerű elvégezni a vastagbél tükrözést és random szövettani mintavételt a bél nyálkahártyából.

A végbélsipoly kezelése

A sipolyok ritkán gyógyulnak maguktól, gyógyításuk sebészi úton lehetséges. Nagyban különbözik a megoldás és a kimenetel a diagnosztika megállapításától, vagyis hogy hogy hogyan viszonyul a járat a záróizmokhoz, milyen magasan fut. A felületes fisztulák megoldása egyszerű.Az izmokat viszont magasan átfúró járat műtéte viszont igen nehéz is lehet.
A betegség gyógyítása nagy szakértelmet, körültekintést, a beteg részéről türelmet és megértést igényel!

Legfőbb cél a záróizom épségének megőrzése.

Fontos a sipolyjárat fonallal való drenázsa (a váladék szabad távozásának a biztosítása), a seton drenázs fenntartása néhány hónapig, majd a sipoly ragasztóval vagy “dugóval” való zárása.

Ezután meg kell próbálni a sipoly kiirtását a záróizom megőrzésével.

Csak harmadik lépésként folyamodjunk az izom részleges átvágásával járó módszerekhez.

A végbélsipoly kezelése

Fibrin ragasztó

A sipolyba kétkomponensű fibrin ragasztót fecskendeznek. Az eljárás egyszerű, gyors, fájdalommentes, ambulánsan is elvégezhető, relatíve olcsó. A vizsgálatok eredményei nagy szórást mutatnak: 14 és 80% közötti sikerről számolnak be.

Előnye, hogy veszély nélkül alkalmazható és sikertelenség esetén bármely más módszer alkalmazható.

Sipoly dugó (fistula plug)

A dugó anyaga leget műanyag (teflon vagy polipropilén) vagy biológiai (sertés kötőszövet vagy saját irha). A dugót a végbél ürege felől húzzák be a sipoly járatba, majd nyálkahártyával fedik. Az eredmények 14 és 87% között szórnak. A hosszú távú összesített eredmények valószínűleg 20% körül vannak. A módszer viszonylag egyszerű, a szükséges anyag relatíve drága. A módszer nem veszélytelen: tályog, újabb sipoly alakulhat ki, hiszen a bevezetett anyag idegen testként viselkedik.

A sipoly felvágása, kivágása

A legegyszerűbb, leggyakrabban alkalmazott módszer. Felületes sipolyoknál egyértelműen a választandó megoldás. Fontos tudni, hogy mindenképpen a belső záró izom alsó, sipoly alatti szakaszának az átvágásával jár. Izmon keresztül vezető alacsony sipolyok esetén is alkalmazható. A beavatkozás eredményeként valamilyen mértékű deformitás (un. kulcslyuk végbélnyílás) jön létre. A kontinencia megőrzését a körkörös záróizmokon kívül az un. puborectalis izom és az aranyér párnák jelenléte is segíti, ezért a rendszerben van redundancia. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a várható élettartam emelkedésével az inkontinencia kialakulása részben sérült záróizom esetén valószínűbb. Enyhébb esetben a betegek az alsónemű szennyeződéséről (soiling) számolnak be, mely azonban az életminőséget csak minimális mértékben rontja. A sipoly felvágása élesen, szikével, vagy elektromos vágó készülékkel vagy LASER-rel is történhet. A sebszélek leöltése a seb idejekorán való gyógyulását, ezzel a sipoly kiújulását hivatott megelőzni.

A sipolyjárat lekötése a záróizmok közötti térben (LIFT: Ligation of the Intersphincteric Fistula Tract)

Az egyik izom-megtartó eljárás, melynek a lényege a sipolyjáratnak a belső és a külső záróizom közötti kötőszöveti térben való felkeresése, az okként szereplő mirigyállomány kivágása és a sipolyjáratok lekötése. Az eljárás nem egyszerű és nem alkalmazható minden esetben, ugyanakkor nem jár a záróizmok átvágásával. A különböző tanulmányok 60-85% közötti sikerről számolnak be, inkontinenciát okozó izomsérülés nélkül.

A belső sipolynyílás fedése izom-nyálkahártya lebennyel és a sipoly kiirtása (Flap plasztika)

A másik választható izommegtartó módszer, melynek lényege a sipolyjáratnak a záróizmon keresztül való eltávolítása, esetleg a záróizom varrattal való rekonstrukciója és a sipoly belső nyílásának a zárása rávarrt nyálkahártya-izom lebennyel. Az eljárás nem könnyű, finom technikát és a záróizom-rendszer pontos ismeretét igényli az operatőrtől.

Sok körülmény együttesen szükséges a sikerhez, így a hosszú ideig fenntartott fonal-drenázs, a kíméletes műtéti technika, a speciális varróanyagok hesználata, a záróizom görcs megakadályozása korábban begyakorolt záróizom-tornával. Az eljárás a LIFT módszerhez hasonló magas siker rátával kecsegtet és szinte minden esetben alkalmazható, akár többször is.

Magas sipolyok vágó fonallal való műtéte (Hippocrates-módszer)

A sipolyba több fonalat vezetnek, melyek közül az egyiket erősen megcsomózzák. A fonal néhány nap alatt valamennyit átvág az izomból, de van idő arra, hogy mögötte az izom gyógyulása is bekövetkezzen. Hetente kell meghúzni egy-egy fonalat mindaddig, míg azok teljesen át nem vágják az izmot. Szerencsés esetben a fonalak a sipolyt “magukkal hozzák” a felszínre, míg a lassú átvágás miatt az izomnak lehetősége van a részleges gyógyulásra. A módszer veszélyes: a fonal nem minden esetben eredményezi a sipoly felületessé válását, az izom bizonyos mértékű sérülése minden esetben bekövetkezik. Szélsőséges esetben súlyos, az életminőséget jelentősen rontó széklettartási képtelenség is kialakulhat. Az eljárás nagy körültekintést, türelmet igényel. Éretlen sipoly, túl gyors átvágás a siker arányát csökkenti.

Tartós fonal drenázs

A hosszú ideig, akár 1 évig vagy tovább fenntartott drenázs alkalmazható sipolyok végleges megoldása érdekében. A szervezet a fonalat, mint idegentestet előbb-utóbb kilöki magából, ezzel a sipoly is meggyógyul. Az igen lassú vándorlás miatt inkontinencia nem alakul ki. A gyulladásos bélbetegség ( IBD, Crohn betegség) szövődményeként kialakult sipolyok esetén csak ez a megoldás javasolt. Műtétet ilyenkor nem szabad végezni, mert a beteség alaptermészete miatt gyógyulásra nincs remény.

Történelem

A végbélsipoly az egyik legkorábban leírt betegség. Hippocrates i.e. 430-ban leírta, hogy a feltételezett ok evezéskor vagy lovagláskor kialakuló csomó. Megoldásként a mai napig alkalmazott fonal átfűzést és átvágást javasolta, melyhez sörtéket és gyolcs fonalakat használt. Innen a ma is használt seton elnevezés. 1685-ben XIV. Lajos végbéltályog gyógyulását követően sipoly alakult ki. Charles-Francois Felix sebészt bízták meg a műtéttel, aki fél év felkészülési időt kért. 75 jobbágyon végzett “gyakorló” műtétek, akik nem mind élték túl a beavatkozást. 1686 novemberében Felix sikeresen operálta meg a királyt, aki 3 hónap múlva már lovagolt. Munkája megalapozta a sebészet, mint orvosi szakterület elismerését. 1835-ben Frederick Salmon megalapította a St.Mark’s kórházat Londonban, mely kifejezetten a sipoly betegséggel küzdő szegények gyógyítását tűzte ki célul. Az intézmény ma is a végbélbetegségek gyógyításának élvonalában helyezkedik el.